A munka világa

Megmondtam , hogy megírom a memoárokat, hogy okulni tudjon a jövő nemzedék…hát most itt vannak:

Egy szép szeptemberi délutánon, épp a 16. (nem tévedés) szülinapom után, villámként hasított szívembe a felismerés: lehet hogy rákos vagyok…???
Na neeeemmm….Sok mindent kibírtam az utóbbi években, de ezt azért mégsem kéne…!
Persze amint kijöttem a rendelőből, rögtön felülírtam a doktornő véleményét az enyémmelJ
Igaz, amikor aztán 3 hét múlva a tumormarkerem is rossz lett, akkor azért összeestem, mint a tojáshab…L
Hála egy-két jóbarátnak, azért ezen is átléptem gyorsan.
Eközben, kb. egy héttel a dokinéni-látogatás, rák-gyanú diagnózis után, megtudtam hogy hirtelen munkahelyet kell keresnem…van rá 4 hónapom…L
Hoppá….Vége lesz életem eddigi - nem volt sokJ -legjobb munkahelyének??? El kell hagynom a kollégákat akiket annyira szeretek, és talán ők is engem???
Vége a rózsaszín álomnak, amiben én a naív szegény leány végre boldognak, és hasznosnak égondolhattam magam???
Ennyi volt…??? 2 év helyett alig másfél…? Az is szűken…L
Na ekkor már úgy éreztem, hogy a lelkem virágos mezejében egy elefántcsorda sasszézott végig…ez így már kicsit nekem is sok volt…pedig tudjuk..sok mindent kibírtam…J
3 nap totál fejbéli káosz után kezdtem megtalálni újra önmagam, igaz nem volt egy öröm akkor magamra nézni…J
Szóval talpra fel, és indulni tovább.
Újság, internet, iwiw, barátok…aztán megint újság, megint barátok. Sajnálkozás, bátorítás.
Bármerre forogtam, mint a macska a farka körül, mindig ugyanoda lyukadtam ki:
Meg kell találni a legjobbat, a nekem valót, a tutitJ
Idő van, ugyan már csak 3 hónap, de sebaj, ennyi idő alatt a világot is meg lehet váltani…annak aki ért hozzá…J
Első körben ugye gyógyszertárak végigpásztázása, mondván mégiscsak ez a szakmám…vagy mifeneJ
Első: gyakorlottat keres
Második: nincs felvétel
Harmadik: nincs felvétel
Negyedik: nem válaszol az email-es jelentkezésre
Ötödik: nem zárkózik el, várjuk meg az MR-stb. eredményt.
Újsághirdetés-Szuperinfo.
Szöveg:
Kereskedelmi osztályunkra…
Párbeszéd telefonon:
Én: Jó napot kívánok, stb.stb. érdeklődni szeretnék….
Hang: El kellene jönni munkamegbeszélésre ekkor és ekkor.
Én: Rendben. Meg lehet tudni valamit a munkáról?
Hang ( kissé morcosabb, mint az előbb) : meg fogja tudni.
Én: Máshova is kell mennem, szeretném tudni, milyen munka is ez amit ajánl…stb…stb..
Hang( sokkal morcosabb mint az előbb) : nem telefontéme, és különben sem vagyok olyan helyen…
Én ( visszautasítóan): köszönöm szépen, viszonthallásra.
Ügy lezárva, hirdetés átsatírozva vastagon.
Újsághirdetés-Szuperinfo (ugyanabban a számban mint az előző)
Szöveg:
Nagy múltú cég…..stb.stb…mellékállásba, főállásba…
Párbeszéd telefonon:
Én: Jó napot kívánok, stb.stb. érdeklődni szeretnék….
Hang: El kellene jönni munkamegbeszélésre ekkor és ekkor.
Én: Rendben. Meg lehet tudni valamit a munkáról?
Hang (kedves) sokrétű…Zepter kft.
Én: ( visszautasítóan): köszönöm szépen, viszonthallásra.
Ügy lezárva, hirdetés átsatírozva vastagon.
Újsághirdetés-Szuperinfo (ugyanabban a számban mint az előzőek)
Ügyfélszolgálatos munkatársat…stb.stb…
Próbálom hívni telefonon, egyszer, kétszer, ötször…nem veszik fel.
Ügy lezárva, hirdetés átsatírozva vastagon.
Újság- Zalai Hírlap:
Szöveg:
Próbavásárlókat keresünk…stb.stb.
Email a cégnek, önéletrajzzal.
Estére itt a válasz, kedden 5-kor „tréning”
Ott a helyem…J
A gond ezzel csak az hogy nem rendszeres munka, ergo nem rendszeres jövedelem.
A tréningen tök normálisak a „vezetők”, korrekt cégnek tűnik, aztán majd meglátjuk… a vak azt mondtaJ
Dolgoztam már más ilyen profilú cégnek is, úgyhogy nagy meglepi nem ért, persze, hogy a kézzel fogható, otp-egyenlegnövelő haszon mennyi lesz, az majd kiderül.
Újsághirdetés újra. Zalai Hírlap:
Fiatalos lendülettel, jó megjelenésű és kommunikációs készségű varrni tudó munkatársat nagykanizsai munkahelyre, vezető beosztásba felveszünk.
Jelenetkezni a „Szép Munka” jeligével lehet.
Hoppáááá…!
Ezt mintha itten teljesen én lennék???
Fiatalos? Igen, 16 évesJ))
Jó megjelenésű? Naná…..küldjek képet??? Bikiniset??? J) ( max. pár percig nem veszek levegőt, és homorítok nagyon…J
( Vagy domborítok? Van amit ki kell tolni, van amit meg behúzni, de erősen) lényeg, jó megjelenés az van. Pofikám is ééédes, főleg, ha esti szürkületben erősen leszálló ködben nézikJ
Jó kommunikációs készség….Óóóó az is van, adjon rá lehetőséget, hogy megmutassamJ
( Önbizalomban nincs hiány, ez már egy jó pont.)
Varrni tudó…Hát igen….ez is én vagyokJ
Az univerzális, csinos, jóbeszédű stoppolókisasszonyJ
Vezető beosztásba…..hát..nem aprózzuk el, kezdjük a ranglétra első fokán…J
A kérdés már csak az, hogy milyen cég, milyen munkahelyet hirdet ilyen szöveggel….?
Motivációs levél megírva, önéletrajzzal együtt elküldve.
Ha ilyen motivációs levéllel engem nem vesznek el, akkor senkit!
De hova is…?
Öletek:
· kisebbségi család az Ausztriában összekukázott anyagokból varratna velem valamit, és mivel ők analfabéták nekem kellene a bolhán eladni.
· Butikba varrónőt keresnek, aki a visszavitt selejtes dolgokat megvarrja, majd –mivel jó a beszélőkéje újra rátukmálja a vevőre.
· Kétes eredetű alapanyagokból hordható darabokat készít, majd magát cégvezetőnek kiadva boltokban házal vele.
· Fiatalos lendülettel bír, tehát gyorsan tud varrni, majd értékesíteni…
· Jó megjelenésű kell legyen, mert ő lesz a modell a ruhák fotózásánál.
· Jó beszélőkének is kell lenni, hogy ha esetleg a bolhán kel anyagot venni, akkor le tudja alkudni akár a csillagos eget isJ
Hát…itt tartunk most. Gondolom a jövő héten fény derül a nagy titokra…hogy miért is kell egy varrónőnek jól kinézni…?
A négyes ünnepet tele reménnyel és bizakodással töltöttem.
Bár az első napon már nagyon idegi alapon voltam, amikor kiderült, hogy a lovaskocsis mégsem vállalja a trágyahordást, és én tudom, hogy a kedves földem mennyire áhítozik már egy kis meleg, büdös és gőzölgő trágya után…
Na a mai nap, igaz sok viszontagság, telefon, futkosás után megoldotta az élet nagy problémáját: már ott meleg, büdös, és gőzölög a veteményesben a trágya.
A dolog nem volt ilyen egyszerű, sőt nagyon bonyolult szervezést igényelt.
Már célegyenesben látszott a dolog, amikor kiderült, hogy a kocsi nem bír feljönni a meredek dombon….Néhányszor nekifutott, aztán végül sikerült, ekkor viszont az volt a bibi, hogy a 70 m hosszú veteményes legaljára tudta lerakni az édes terhet, onnan viszont talicska, vasvilla, emberi erő kellett a végcél eléréséhez.
Természetesen a kocsi megsüllyedt, és kb. egy óra hosszat ment a tili-toli, hogy most akkor bentragad, vagy nem ragad bent.
Brutálisan szívatós délután volt.
Végül aztán ott maradtunk Miska fiammal ketten a gőzölgő halom mellett egy talicskával és néhány kéziszerszámmal….És mivel most láttunk életünkben először testközelből érett istállótrágyát, ezért nem is fejtörést okozott, hogy hogyan is álljunk neki...?
Végül aztán csak nekiálltunk, és kemény 4 órás munkával a helyére pakoltuk a 3 tonna érett gőzölgőt….A végén már immunissá váltunk a szagra, bele sem gondoltunk, hogy milyen végtermék az, amit tologatunk, pakolunk, gereblyézünk, szagolunk…és csúszkálunk benne….fiam megállapította, hogy csak az első fél óra volt sokkoló, aztán hozzá lehet szokni…J
Közben eszembe jutott az állítólagos rákos betegségem. Hát így bírja a munkát valaki, aki rákos beteg??? Affenét…..Az egész csak vaklárma…J Jójó, azért persze háromfélét eszem-iszom, ami gyógyhatású lehet…J
Most utólag bevallom: a hatalmas kupac trágya láttán nem reméltem, hogy mi azzal ma estig végzünk…de végeztünk, bár holnap reggel még kozmetikázunk rajta kicsitJ
Nincs is annál jobb, mint szombaton reggel, a tejfehér ködben trágyát lapátolni, mialatt a Napocska igyekszik utat törni magának a felhőkön át….:-).
Ja és persze énekelnek a madarak, mert a falusi romantikához ez is hozzátartozik…J
Amúgy meg nem panaszkodom.
Az egész heti lesz trágya/nem lesz trágya dilemma után ma megoldódott a kérdés.
És a jól végzett munka jutalmaként lazító fürdő, rántott gomba, és egy pohár sör várt….hát kell ennél jobb befejezése a napnak…?
Erre mondják azt hogy minden jó, ha a vége jóJ J
Na persze nyugodt álomra majd csak akkor hajthatom azt az okos, és jó kommunikációs készségű, csinos fejecskémet, ha a holnapi szántás projekt is sikeresen zárul.
És…aki ezekután azt mondja, hogy unalmas a falusi, egyedülálló nők élete, az hazudik! J