2011. november 30., szerda

Pizzaparty

Most picit sajnálom hogy nem vagyok otthon, mert kimaradok egy jópofa kezdeményezésből..illtve mivel a számlaszámuk megvan, azért valamit tudtam hozzátenni a sikerhez:-)
Bemásolom ide a felhívást, hátha valakinek megtetszik és a jó ügy segítségére siet...

Már gyűlt össze pénz, torta, ajándéktárgy, stb.felajánlás, de még dec. 21-ig bármi lehet:-)))

Jótékonysági Pizza Party Nagykanizsán!!!

Tisztelt Ismerőseim!

A sok bosszúság és negatív történés után a segítségeteket kérem! Láttam a tévében, hogy Bp-n sztárok szolgáltak fel pizzát rászoruló gyerekeknek. Azt gondoltam ki, hogy sztárok nélkül csináljuk meg ezt itthon, Nagykanizsán is! Nagyon gyorsan kiszámoltam, hogy ha mától 10 napig sikerül összegyűjteni legalább 100 ezer forintot, akkor száz kanizsai kisgyerek kaphat pizát és üdcsit, vagy kakaót Karácsony előtti utolsó tanítási napon valamelyik pizzériájában!

Természetesen keressük azt a pizzériát is, ahol ezt meg tudjuk oldani, és nagyon kérem a segítségeteket! Gyűjtsünk össze 100.000 Ft-ot! Várom a felajánlásokat itt, vagy akár ha valaki nem akarja a nevét adni akkor privátban!

Próbáljuk meg, hátha sikerül!

Köszönöm előre mindenkinek!

http://www.facebook.com/profile.php?id=1267119647


Akkora az érdeklődés, hogy íme a hozzájáruláshoz szükséges információ! ... és mindenkinek nagyon nagyon köszönöm!!!!

A Jótékonysági pizzaparty támogatását a 11773494-10497973 számlára lehet küldeni Tar Mihály nevére, "pizza" legyen a közlemény! Köszönöm!


Én is köszönöm:-)

2011. november 24., csütörtök

A kék színű vödrök esete a takarítószemélyzettel

2 héttel ezelőtt a fejembe vettem, hogy lemosom az ajtókat az egyik lakásban. Ehhez kértem ( emailen) egy vödröt a tulajtól. Azt írta vissza, ott lesz a vödör amikor megyek.
Nagy elszántsággal meg is érkeztem, egy vidám csütörtöki napon, és előbb sorra vettem a "Grundreinigungot" az alaptakarítást.: fürdő+WC, portörlés, porszívózás, felmosás.
Ezután kezdtem keresni a vödröt.
A lakásban nem találtam, de a tetőteraszon ( legfelső lakás, hatalmas füves, dísznövényes tetőterasszal) megláttam egy nagy kék vödröt. Gondoltam, biztosan ő az...:-)
Kimentem érte, hát volt meglepi, mert a kivül egészen rendesen kinéző vödör belül csupa szutyok volt: virágföld, száraz levelek stb. volt benne.
Tehát ez egy kerti vödör...
Sebaj gondoltam, ez egy takarítónőnek nem lehet leküzdhetetlen probléma: bevittem és szépen kipuceráltam.
Félig engedtem vízzel, és célba vettem az első ajtót, ami a legközelebb volt, a bejárati ajtót.
( a történet további részéhez fontos, hogy az előszoba fapadlós)
Nekiálltam az ecetes tiszítószerrel sikálni az ajtót, ügyet sem vetve a vödörre.Kb. 5 percig csak az ajtóval foglalkoztam, majd mentem a vödörhöz tiszta vízért.
Igenám, de addigra a tiszta víz egy része elárasztotta az előszobát....mert a kerti vödör azon túl, hogy kerti, még lyukas is volt....
Na gyorsan rongy szanaszét dob, vödör bevisz a kád fölé, hogy a maradék oda menjen.
Aztán előszobafelmosás és kicsi bosszankodás. Nem nagy, mert ezek a történetek inkább megnevettetnek, minthogy dühöngjek miattuk:-) ( meg legalább van téma a blogban)
Este már itthon nekiültem levelet írni nekik. Mivel ugye kissé hézagos ( szakadékos) a nyelvtudásom, kb. 3 órába tellett a 2 mondat:  a vödör lyukas volt. STOP. legközelebb viszek magammal vödröt. STOP.
Na ma reggel újult erővel és lelkesedéssel, kezemben a kicsi kék vödörrel elindultam  a színhely felé.
Amint beléptem az előszobába megláttam egy kicsi KÉK vödröt, ami csak rám várt....:-)))
Legalábbis akkor még azt hittem....
Na gondoltam csudajó nekem, a nagy kék lyukas vödör helyett most van két kicsi kék vödröm, tehát akár mindkét kezem külön vödörben dolgozhat:-))
Takarítás után aztán előkaptam az ottani vödröt, gondoltam használódjon az, ne az enyém.
Hatalmas volt az örömöm, amikor kiderül: NEM lyukas!!!:-))
Szépen tettem bele vizet, mentem ajtót mosni. Amikor elhasználódott a víz, gondoltam teszek bele másikat.
Bevittem a fürdőbe a vödröt és.....................................
Kiszakadt a hülye füle a helyéről, a vödör leesett, elrepedt és az össze víz a járólapra folyt.....:-((((
Én pedig itt álltam a tócsa közepén, a kezemben a vödörfüllel és akkor már tényleg nem tudtam hogy nevessek vagy sírjak....
Meg van átkozva ez az ajtómosás, annyi szent.....
És ekkor főszerepet kapott a saját kicsi kék vödröm. Aminek a segítségével végül le tudtam mosni az ajtókat, úgyhogy most olyan ecetszag terjeng a lakásban, hogy szerintem estére tele lesz muslincával:-))))))))
És sajnos szegény vödröt ott hagytam az helyett, amit sikerült hsználhatatlanná tenni....
Úgyhogy most egy kis kék vödörrel szegényebb, de egy blogbejegyzéssel gazdagabb vagyok:-))









.







2011. november 14., hétfő

Hm:-))

Hát ennyit számít egy izgalmas cím a bejegyzés elején:-) Kb. 8x annyian nézték meg a három pasis bejegyzést, mint az átlag forgalom:-))
Azt hitték hű de izgi lesz:-))))) Mondjuk nekem izgi volt, mert tényleg féltem kicsit:-)
Na..most nem is akarok mesélni, csak egy dolgot, amit még nem mondtam: Itt, Németországban a bevásárlóközpontokban, hivatalokban stb. nincsenek biztonsági őrök. :-))
Hogy kamerák vannak-e felszerelve azt nem figyeltem még meg:-)
De azért tök jó, hogy ha bemegyek vásárolni valahova nem áll oda a rögtön a hátam mögé egy őr és nem vizslatja minden mozdulatomat. És persze a bolti eladók sem tesznek ilyet....:-)

2011. november 12., szombat

Három pasi kényeztetett...

Három pasi kényeztetett....:-)))
Először "lelocsoltak", aztán jöttek a simogatások. Itt már menekültem volna, annyira nem tetszett a dolog, de nem volt mit tenni, ki kellett bírni. Na az, hogy még fizettem is ezért...csak hab volt a tortán.
Úgy történt, hogy elmentünk lemosatni az autót. Persze itt az sem úgy működik, mint otthon.
Beálltunk a sorba, és vártuk hogy ránk kerüljön a sor, és be tudjuk gurulni a kocsival a mosóba.
- Mikor kell kiszállni?- kérdeztem a férjemet.
- Nem kell kiszállni, csinálj minden úgy, ahogy én.
Cseppet sem nyugtatott meg a válasz, de vártam nyugodtan és türelmesen.
Jött az egyik alkalmazott -történetesen egy nőnemű- és megkérdezte milyen szolgáltatást szeretnénk...Megmondtuk, fizettünk és vártunk tovább. Persze az egész nem tartott tovább 3 percnél.
Aztán a néni intett, hogy mehetünk előbbre. Na..itt kezdődtek a bajok. Előugrott három pasi és elkezdte mindenféle fecskendőkkel, elől-hátul, felül és oldalt locsolni az autót.
Ez még itt tetszett, hiszen a víz nem gyütt be az utastérbe:-)))
Aztán az egyik előbbre irányította a kocsit pár méterrel. Mint utóbb kiderült, ez már egy futószalagszerű izé volt. Itt már nem kellett járatni a motort, gázt adni, stb. ment magától a szalagon.
Szóval előbb lelocsolták a kocsit vízzel, ami olyan magasnyomású izéből jott, aztána  szalagon gurultunk tovább, ahol mosószeres mosás kezdődött.
Ez még olyan lájtos volt...
Utána viszont jött a simogatás, ami annyira már nem tetszett. Mindenfelől, oldalról, föntről jöttek a nagy simogató törlő-akármilyen pamacsok, amik körülvették, kényeztették az autót. Mi meg bent ültünk közben....
Belegondoltam Úristen mi lenne, ha lenne egy áramszünet, vagy egy akármilyen gond, ami miatt itt kellene ülnünk a nagy pamacsok között, amiknek ijesztő hanjguk is volt és  vizesek voltak...
És a nagy böszme kék pamacsos izé ott táncolt a szélvédőn..és oldalt, és fölül...Úgy tűnt, itt megállt az idő..ebben az autómosós, vizes, zajos világban...
Menekülési útvonal nincs, ki kell bírni...És kérdés, hogy hol a vége a dolognak??? Mert ugye az a legjobb többnyire. A vége...
Nagy sokára kivilágosodott, láttam hogy az előttünk lévő autó már "szárad"...
Ott a végén -utójáték gyanánt- még megszárították, megtörölgették levaxolták a kocsit, és már látszott az út a szabadság felé.
Ez volt az a pont, ahol meg mertem szólalni. Addig görcsösen kapaszkodtam az ajtóban egyfelől, a férjem kezébe másfelől..
És itt akkor azt mondtam na ide aztán soha többet...
Olyan kocsimosó amiben végig ott ül az ember, levizezik, lesamponozzák, újrra vizezik, megszárítják..és mindent ép ésszel ébren kibírni...
Kösz...ennyi épp elég vót:-))













2011. november 10., csütörtök

Újabb megszívlelendő:-)

Hát igen, minden napra egy mese:-))..mint a mesében:-)
( gyerekeimnek volt egy mesekönyve ilyen címmel)

Szóval:  sose porszívózz háttal az ajtónak egy üres lakásban.
Én, ezt, akkor...még nem tudtam:-))
Így hát porszívóztam. 
A bejárati ajtóval szemben lévő hálószobában taszigáltam éppen a porszívót, elmerengve a saját gondolataimban. Közben nézegettem ki az ablakokon, amelyik két falon, tehát két oldalról egy-egy erdőrészre néztek. Gyönyörű színes falevelek táncoltak a nevető napsütésben...néha egy-egy le is esett a nagy táncolásban.
Igazi, valódi gyönyörű őszi idő...hm...milyen szép is.....:-)
-HALLLLÓÓÓÓÓ- majd bepakoltam a gatyámba a cuccost, úgy megijedtem!!!! A háziasszony tök váratlanul hazaállított és a porszívó zajától, s csendes mélázásomban nem hallottam, ahogy jön fel a lépcsőn, csak amikor már rámtörte a bejárai ajtót...nosza el is dobtam a csövet amit fogtam, rögtön:-))
ÁÁÁááááá a frászt hozod rám -tört ki belőlem, természetesen magyarul...
Valahogy megérthette mit mondok, mert sűrű elnézéseket kért....Aztán egy jót nevettünk a dolgon:-)
Ez a nő amúgy mindig jókedvű, mindig kacag, szerintem fel kellene írni receptre néhány embernek....:-))
Egy szó mint száz: sosem lehetsz biztos benne, hogy az üres lakásban valóban te vagy egyedül:-)
Ja..éppen ezért ne csinálj soha olyan az üresnek hitt lakásban aminek a háziak nem örülnének ha látnák....:-)
Pl. ne kapcsold be a tévét, ne merülj el egy kád forró vízben, ne egyél ki a hűtőből semmit...és ne feküdj az ágyacskába.....:-)







Vasalás monoklival:-)

Jó tanács munkakeresőknek: ha találsz egy takarítónői hirdetést és az áll benne, hogy vasalni IS kell, akkor légy nagyon körültekintő...nehogy valami romantikus lelkületű háziasszony legyen, akinek a cuccait vasalni kell.
Én, ezt, akkor még nem tudtam.
Aztán jött a hidegzuhany amikor megmutatta a munkaadó, hogy mit kell vasalni...csupa fodor blúzocskákat...
Az egyiknél lemértem az időt, 15 perc volt egy blúz vasalása:-))
Még jó, hogy aznap csak kettő volt:-) A következő alkalommal nem voltak fodros blúzok, csak blúzok. 6 db...ezekkel is játszottam egy csomót....(merthogy ráadásul utálok vasalni..:-))
Fizetségem a jó munkáért egy monokli lett, amit saját magam szereztem be magamnak.
A konyhai alsó szekrény, ahol a tisztítószereket tartják a következőképpen néz ki: felül egy fiók, alul egy két polcos, normál méretű szekrény. Onnen kellett kivennem valamit.
Lehajoltam és a szokásos lendülettel kinyitottam az alsó szekrény ajtaját....baaaiiinnngggg....hirtelen beesteledett vagy mi, mert csillagokat láttam....
Úgy hozzácsaptam a szekrényajtót az orromhoz pont a szemem sarkában hogy öröm lehetett nézni...:-) Mert mint utóbb kiderült, a felső fiók csak trükk volt...az alsó ajtó és a "fiók" együtt nyílik...tehát nincs ott fiók, csak úgy néz ki az ajtó, mintha...
Szerencsére talán nem dagad meg és a színe sem változik a szemem környékének, mert aztán magyarázkodhatok -németül-, hogy ki vágott képen:-)))




2011. november 7., hétfő

Meglepetések hete

Az egyik helyen ahol dolgozom, minden alkalommal "szép rend" fogadott. Persze nem takarítottak ki, mielőtt megy a takarítónő, de elpakoltak, hogy nekem ne a személyes cuccaik pakolásával kelljen tölteni az időmet.
A feladatokat mindig mindenhonnan emailben kapom( modernkori takcsinéni:-)))
Itt is történt emailváltás, válaszoltam is nekik. Ez volt a baj:-) mint utóbb kiderült:-)
Szóval megyek reggel dolgozni, tök kómásan, hétfőn, borult időben....
Kinyitom az ajtót ( van kulcsom) bemegyek, és mint ahol bomba robbant előtte, úgy nézett ki a lakás...Vasalt ruhák mindenfelé a nappaliban, cipők, gyereksapkák szanaszét, konyhában rendetlenség...
Az asztalon a megszokott üveg ásványvíz+pohár, törölköző, múlt heti fizu helyén SEMMI!!
Egyből kiment az álom a szememből, először jött a döbbenet utána már csak nevettem és próbáltam úrrá lenni a káoszon:-)
Persze a takarítás így sokkal tovább tartott, mint amikor rendben hagyják ott a lakást.
Aztán amikor jól végeztem a dolgomat hazajöttem és vártam a reakciót és magyarázatot.
Meg is érkezett, estefelé, sűrű bocsánatkérések közepette.
Félreértették a levelemet, és azt hitték, aznap nem megyek dolgozni...:-)
Férjemmel elolvastattam, elvileg világos és érthető volt amit írtam, de ha valaki nagyon akarta, félreérthette:-)
Örörm az ürömben: a következő alkalommal az ásványvíz+pohár, törölköző és múlt heti fizu mellett egy kis doboz bonbon is várt...:-))
A másik meglepi a következő napon, a másik helyen várt.
Szintén reggel, szintén kóma, félig nyitott szemmel autóztam kb. 5 km-t. Szerencsésen odaértem, parkolóhelyet is találtam. Pont azért mentem egy fél órával korábban a szokottnál, hogy legyen parkolóhely. Persze ez fél órával korábbi felkelést is jelentett.
Szóval odaértem, és ahogy mentem felfele a lifttel, már elővettem a lakáskulcsot, felért a lift, megtaláltam az ajtót, dugnám be a kulcsot....nem megy be a zárba.
Álom szememből rögtön ki, próbálom újra. Nem megy. Nem jó a kulcs a zárba, és a záron látszik hogy le lett cserélve.
Kár, hogy engem erről nem érdesítettek...:-)
Férjemet felhívtam hogy most mit csináljak. Volt nálam egy telefonszám, kértem hogy hívja fel. Hívta is.
Hallottam. Mert a bezárt ajtó mögött csörgött az üres lakásban:-)
Aztán próbáltam itt is úrrá lenni a helyzeten. Keresni kezdtem a kulcsot -mert nyilván új zár van az ajtóban) a lábtörlő alatt, a szekrényben, a szekrény tetején, a gyerek kisautója alatt, de nem leltem meg...
Próbáltam újra és újra összehozni a nálam lévő kulcsot a zárral, de nem ment. Lebattyogtam (lifttel) az utcára beültem a kocsiba és vártam...hátha megjönnek, arra az időre, amikor menni szoktam.
Fél órát ültem a kocsiban, de nem jöttek. Felmentem újra, mondom hátha béna voltam és ezért nem tudtam kinyitni az ajtót...( ebből is látszik, mindent megtettem, ami emberileg lehetséges volt)
Aztán mint aki jól végezte a dolgát, hazajöttem....és bánatomban kézimunkáztam egész délután:-)))
Este jött a levél: sűrű elnézésekkel, hogy elfelejtették a zárcserét és azt hogy tegyenek ki nekem egy kulcsot....de ha még ezek után is úgy gondolom hogy mennék hozzájuk dolgozni, akkor elgközelebb kiteszik...:-)))
Mert ugye itt akár nyitva is lehet hagyni az ajtót akkor sme történik semmi rossz.
Ennél a lakásnál amúgy elfordult már, hogy megyek reggel kómásan és résnyire nyitva az ajtó...bent meg senki...:-) Miután végeztem a munkával, én azért becsuktam rendesen magam után, biztos, ami biztos:-)

.