2014. január 28., kedd

Néhány mondat a németországi közlekedésről





Mi egy olyan helyen lakunk, ahol több kisváros van egymás mellett, olyan távolságra, hogy akár gyalog is át lehet menni egyikből a másikba.
Ezek a városkák néhány 10 000 lakosúak lehetnek.
A városkákat összekötő országúton is vannak közlekedési lámpák, gyalogátkelőhelyek stb.
A városokban is sok gyalogátkelőhely van, és a városban és az országút mentén is olyanok ezek a zebrák ( igazából zebra nincs, csak egy pár vonalas jelzés), hogy lámpa is van mindenhol amit a gyalogosok irányítanak. ( pontos nevét nem tudomJ)
Vannak persze olyan gyalogátkelőhelyek is ahol nincs lámpa.
MINDEGYIK lehetőségnél nagyon fontos: a gyalogosnak minden esetben elsőbbsége van.
Én azt szoktam mondani, hogy ha csak ránéz a zebrára, már akkor MEG KELL ÁLLNI az autósnak.
Itt nagyon keményen büntetnek a gyalogos gázolásért, főleg ha ez gyalogátkelőn történik….Nyilván ez is visszafogó erő, meg azért itt talán jobban betartják a szabályokat, mint pl. Magyarországon.
Itt simán elengedik a kis 6-7 éves gyerekeket iskolába egyedül, mert tudnak közlekedni és az autósok is figyelmesek.
Nem egyszer láttam már, hogy a zebrához érve körülnéznek, felemelik a jobb kezüket, ezzel jelezvén hogy várj, most én megyek át….Olyan aranyosakJ
Itt sok pici, óvodás gyerek jár pl. rollerrel, vagy kis bicajjal oviba. A nagyon kicsiket a szülő gyalog kíséri, a nagyobbakat kerékpárral.
Persze mondanom sem kell, nagyon sok helyen van lehetőség a kerékpáros –biztonságos!!!-közlekedésre.
De kerékpárral megy sok felnőtt is dolgozni, akár 5-10 km-re is. Télen, és esőben is…
Van, aki sima utcai ruhában, vannak viszont akik kerékpáros öltözetben mennek, és a munkahelyen öltöznek át. A munkahelyek többségén van lehetőség zuhanyozni is a bicajozás után, munkakezdés előtt…
Sebességhatárok:
Országúton 70 -legalábbis itt ahol én közlekedem a kisvároskák között-, de minden kereszteződés előtt, akár lámpás, akár nem, 50-re kell lassítani. aki elfelejti, kap fotót, hogy mindig emlékezzen…J
Aztán nagyon sok helyen kell 30-cal menni! Olyan helyeken ahol fokozott óvatossággal kell közlekedni, vagy ahol szűk az úttest, stb.
Ezt, hogy őszinte legyek elég nehéz volt megszokni, de muszáj volt, ha nem akartam fotót kapniJ
Persze lehet száguldozni is, de azt is csak módjávalJ  Nagyon sok autópálya van, sok autóút, ahol lehet gyorsabban haladni, de itt is óvatosan. Ezeken az utakon azért már vannak durva balesetekL
Annak ellenére, hogy fényképezőgépek ott is vannak sűrűn, amiket mondjuk én észre sem vennék, mert a többsége nem úgy néz ki mint egy telepített fotómasinaJ)
A saját tapasztalatom az, hogy az autósok nagyon udvariasak, nem tolakodnak, nem tolnak le az útról, nem mutogatnak.
Azok sem taplók, akiknek szép nagy terepjáró, vagy több 10 millás autó van a fenekük alatt…
(Nagykanizsán, a legutóbbi látogatásunk alkalmával is beintett egy nagy fekete autós…holott mi közlekedtünk szabályosan, csak az ő kocsija nagyobb voltJ)
Ami nagyon furcsa, az az, hogy a városokban sok helyen, a magyar logikának teljesen ellentmondóan, jobb kéz szabály van. Ezt az úttestre, a kereszteződésbe festett négyzettel jelzik….Tehát megyek akár egy széles, „főútnak” látszó úton, és egyszer csak egy mellékutcából kihajtanak elém, mert nekik van elsőbbségük…Persze nem mint az őrültek, mert számítanak arra, hogy aki a másik úton jön, esetleg elbambul és nem lassít a kereszteződéshez érveJ
Nagyon sok helyen, szűk utcákban is lehet parkolni mindkét oldalon. Itt csak az szokott problémát okozni, ha mindkét irányból  jön autó…mert ugye ezek sem egyirányú utcák.
Ilyenkor kölcsönös udvariasságnak kell következnie és megtalálni egy csepp helyen ahova beférünk amíg a másik elhalad. Mondjuk ezt egy több mint 4 m  hosszú Dacia Logannal néha elég nehéz kivitelezniJ
Parkolási lehetőség amúgy sok van, ebből kevés az ingyenes, de van ahol pl. fél óra időtartamra lehet ingyen parkolni, aztán vannak fizetős utcai parkolók, parkolóházak, ezek általában vagy lefelé vagy felfelé terjeszkednek. Mindkettőt utálom, mert csigavonalban kell menni a szűk utakon…L és ugye nem Smart-tal járok…J ( a Smart  kb. Kis-Polski méret)
Üzletek, magánházak előtt-mellett vannak saját parkolók, itt táblával jelzik, hogy melyik üzleté a parkoló, vagy mi a kocsi rendszáma aki oda beállhat. Vagy csak odaírják, hogy a lakók számára. És aki nem ott lakik, de odaparkol, az lehet hogy amire visszamegy a kocsihoz, már nem találja ottJ
Ennyi jutott hirtelen eszembe.
Én annak ellenére, hogy itt sokkal nagyobb a forgalom, mint ahol én otthon vezetni szoktam, sokkal több a tábla, lámpa, zebra, fényképezőgép, odahaza, nagyon gyorsan megszoktam.
Ja…és ha valaki egy üveg sört megiszik azért még nem veszik le a fejét…csak ha balesetet okozJ))

 http://de.wikipedia.org/wiki/Esslingen_am_Neckar

2014. január 12., vasárnap

A nap híre: WC-pucolás közben verték félholtra.

2011. április 16., 17:55
Súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett egy férfi egy zalai megyei faluban.
Este 8 óra után éppen az udvari árnyékszéket tisztította, amikor a szomszédai karókkal estek neki, mert betörőnek hitték.
-Semmiféle zajt nem hallottunk csak a lámpa fényét láttuk imbolyogni a szomszéd ház udvarán. Amikor kiszóltam, hogy ki az, nem válaszolt senki.-meséli a történetet az egyik "elkövető".- Perceken keresztül figyeltünk, zajt nem hallottunk, csak a lámpa fényét láttuk a szomszéd udvarában. Odalopóztunk és két darab bottal ütni kezdtük a betörőnek vélt egyént, és csak amikor megszólalt, akkor jöttünk rá, hogy hiszen ez a Jóska, a szomszéd Mariska néni fia...!
Akkor még nem értettük, mit keres este 8 után, lámpával az udvaron, csak amikor a szarral teli vödör tartalma a lábamra ömlött, akkor jöttünk rá a dolog lényegére...
Elnézést kérünk minden érintettől!
A dolog tanulsága: jobb egy vödör szar a szomszédtól, mint egy félholtra vert betörő. Az utóbbiért börtön jár, az előbbitől csak a gatyám lesz büdös.
( és a betörőről nem lett volna kedvem féligigaz mesét írni) :-)))

2014. január 10., péntek

Blogszerkesztés-újratöltve:-)

Több mint két év szünet után megpróbálom újraéleszteni a blogot. Több okból is, amelyeket nem részleteznék, csak a legfontosabbat: közkívánat:-)
Felteszek ide majd néhány, az elmúlt két évben született írást, de lesznek új tartalmak is.
Ezekről bővebben később.

2011. december 9., péntek

Advent II.



Aztán van karácsonyi vásár Esslingenben is.
Sőt ott nem is egy hanem mindjárt három is:-)
Van egy olyan bolhapiac szerű, ahol használt dolgokat és kézműves termékeket lehet venni.
A használt dolog alatt nem a Mo-n megszokott lopott fűnyírót és láncfűrészt kell érteni.....régi könyvek, használati tárgyak, kerti, szobai díszek, stb.
Aztán van egy karácsonyi vásár, mindenféle fajta, színű, illatú, anyagú és persze árú ajándéknak valóval.
Konkrétan amit el tudsz képzelni, azt ott megveheted...sőt még annál is többet.
Erről van sok-sok képem és majd még lesz id, de majd egy külön képtárba teszem fel....:-)
Aztán van még egy középkori vásár...lévén hogy a kisváros nagy része régi város, régi házakkal, szűk utcácskákkal:-)
Ebben a vásárban az árusok középkori öltözetekben vannak egész nap..pontosabban nov.22-dec.22 között minden nap:-)
És....olyan dolgokat árulnak amit abban a korban vettek, használtak az emberek.
Gyapjúból, pontosabban olyan filcszerű anyagból készült ruhákat, között kesztyűt, sapkát, kézmelegítőt, zoknit.
Fából készült kupát, edényeket, tányérokat, evőeszközöket.
Házi készítésű szappant, lekvárokat, likőröket, borokat, ételízesítőket.
Ezek nagy részét meg lehetett kóstolni vásárlás előtt. Persze csak nagyon kis adagot adtak, de ha valaki végigkóstolta az árukészletet, akkor eléggé rózsaszínbe látta volna már a világot:-)))
És jó kislány voltam, csak a vadrózsabort kóstoltam meg, aztán vettünk is egy üveggel:-)
Aztán volt ott bőrdíszművel, szőrmeárus, késkészítő, akinél lehetett kést, ollót éleztetni is.
Volt kosárfonó és volt aki ágakból seprűt kötött.
Voltak "templomos" díszeket árusítók, itt mindenféle méretben, színben és formában pompáztak a keresztek, rózsafűzérek, kis szobrocskák, képek, stb.
És persze sok-sok olyan bódé, ahol enni és inni lehetett...mindenféle finomságot.
Ez nagyon meglepett, mert kiderült számomra, hogy a népek nem is vásárolni jönnek, hanem enni:-))))))
Összegyűlnek egy ilyen bódé előtt az ismerősök, esznek -isznak közösen és közben beszélgetnek.
A bódéknak legalább a fele kaját árult...volt ám ott olyan illat, hogy nagy akaraterő kellett, hogy ellent tudjunk állni....:-)
A férjem nem szeret ilyen helyeken enni...de én közöltem vele, hogy egyszer eljövök egyedül és fogok enni valamit...lehet hogy nem is csak EGY valamit....:-))))))))
Hm..mert ennek olyan jó hangulata van.....:-)) Mint Kanizsán a Vásárcsarnokban állva enni a sült hurkát:-)
Ja és persze van körhinta a gyerekeknek, lehet nyíllal célba lőni, vagy középkori "szerencsejáték"...
Ez rajta van a videon amit majd belinkelek ide.
Egy hordó teteján kis házikók vannak és két egér...Arra lehet fogadni, hogy melyik házba megy be az egér, amikor elengedi a gazdája. A ház tetejére kell tenni az 1 eurost, és ha oda megy be akkor visszanyeri az ember, ha nem akkor elveszti:-)
Hát..órákat lehetne mesélni erről a vásári mindenféléről...és akkor még a stuttgartiban nem is voltunk...:-))


























Advent I.

Néhány érdekesség, és élmény a várakozás csodaszép időszakából.
Itt már november végén elkezdődik az ünnepi készülődés. Mindenhol sütnek, és már van ahol becsomagolt ajándékokat is láttam..( én meg még meg sem vettem őket:-)))
És persze kikerültek az ajtóra, falakra, asztalokra a karácsonyi dekorációk.
Ha ez még mindig enm hozza meg a kellő hangulatot, el kell menni egy karácsonyi vásárba.
Akár válogatni is lehet, mert majd minden városban van, valamilyen.
Itt ahol lakunk Advent 1. vasárnapján volt egy vásár. Az itteni iskolások, ovisok, egyházi közösségek készítettek apró ajándékokat és árulták a vásárban. Mindenki külön kis sátrakban, és mindenhova oda volt írva hogy melyik iskola, óvoda vagy gyülekezet készítette. A bevétel -gondolom- megy a közösbe.
Itt nem vásároltam semmit, csak a forralt bort -pontosabban glüh wein- kóstoltam meg.
Jó magyar szokás szerint megkerestük az akciós áron kapható borocskát. 2 euro helyett 1,50 volt kiírva
Na mondom tök jó, ez pont az amit keresek:-) Férjemet kértem meg, hogy intézze el a vásárlást:-)
Nagyon meg voltunk lepődve, amikor 1,50 helyett 2,50-et kértek....de nem reklamáltunk.
Megittam, bár néha kissé keserű volt, mert úgy éreztem átvágtak, becsaptak.
Gondoltam megérdemelnék, hogy a szép, festett kék pohararat egyszerűen ne vigyem vissza a pulthoz, hanem elvigyem emlékbe...:-((
Amikor megittam a borocskát a férjem visszavitte a poharat, és nem csak egyszerűen letette, mert mondott neki az eladó valamit.
Kiderült, hogy visszaadott neki 1 eurót...mert az a pohár betétdíja volt...:-))))))
Aki visszavitte, annak tényleg 1,50-be volt a bor, aki hazavitte a poharat, annak 2,50.
Hát...minden jó ha a vége jó:)))





2011. november 30., szerda

Pizzaparty

Most picit sajnálom hogy nem vagyok otthon, mert kimaradok egy jópofa kezdeményezésből..illtve mivel a számlaszámuk megvan, azért valamit tudtam hozzátenni a sikerhez:-)
Bemásolom ide a felhívást, hátha valakinek megtetszik és a jó ügy segítségére siet...

Már gyűlt össze pénz, torta, ajándéktárgy, stb.felajánlás, de még dec. 21-ig bármi lehet:-)))

Jótékonysági Pizza Party Nagykanizsán!!!

Tisztelt Ismerőseim!

A sok bosszúság és negatív történés után a segítségeteket kérem! Láttam a tévében, hogy Bp-n sztárok szolgáltak fel pizzát rászoruló gyerekeknek. Azt gondoltam ki, hogy sztárok nélkül csináljuk meg ezt itthon, Nagykanizsán is! Nagyon gyorsan kiszámoltam, hogy ha mától 10 napig sikerül összegyűjteni legalább 100 ezer forintot, akkor száz kanizsai kisgyerek kaphat pizát és üdcsit, vagy kakaót Karácsony előtti utolsó tanítási napon valamelyik pizzériájában!

Természetesen keressük azt a pizzériát is, ahol ezt meg tudjuk oldani, és nagyon kérem a segítségeteket! Gyűjtsünk össze 100.000 Ft-ot! Várom a felajánlásokat itt, vagy akár ha valaki nem akarja a nevét adni akkor privátban!

Próbáljuk meg, hátha sikerül!

Köszönöm előre mindenkinek!

http://www.facebook.com/profile.php?id=1267119647


Akkora az érdeklődés, hogy íme a hozzájáruláshoz szükséges információ! ... és mindenkinek nagyon nagyon köszönöm!!!!

A Jótékonysági pizzaparty támogatását a 11773494-10497973 számlára lehet küldeni Tar Mihály nevére, "pizza" legyen a közlemény! Köszönöm!


Én is köszönöm:-)

2011. november 24., csütörtök

A kék színű vödrök esete a takarítószemélyzettel

2 héttel ezelőtt a fejembe vettem, hogy lemosom az ajtókat az egyik lakásban. Ehhez kértem ( emailen) egy vödröt a tulajtól. Azt írta vissza, ott lesz a vödör amikor megyek.
Nagy elszántsággal meg is érkeztem, egy vidám csütörtöki napon, és előbb sorra vettem a "Grundreinigungot" az alaptakarítást.: fürdő+WC, portörlés, porszívózás, felmosás.
Ezután kezdtem keresni a vödröt.
A lakásban nem találtam, de a tetőteraszon ( legfelső lakás, hatalmas füves, dísznövényes tetőterasszal) megláttam egy nagy kék vödröt. Gondoltam, biztosan ő az...:-)
Kimentem érte, hát volt meglepi, mert a kivül egészen rendesen kinéző vödör belül csupa szutyok volt: virágföld, száraz levelek stb. volt benne.
Tehát ez egy kerti vödör...
Sebaj gondoltam, ez egy takarítónőnek nem lehet leküzdhetetlen probléma: bevittem és szépen kipuceráltam.
Félig engedtem vízzel, és célba vettem az első ajtót, ami a legközelebb volt, a bejárati ajtót.
( a történet további részéhez fontos, hogy az előszoba fapadlós)
Nekiálltam az ecetes tiszítószerrel sikálni az ajtót, ügyet sem vetve a vödörre.Kb. 5 percig csak az ajtóval foglalkoztam, majd mentem a vödörhöz tiszta vízért.
Igenám, de addigra a tiszta víz egy része elárasztotta az előszobát....mert a kerti vödör azon túl, hogy kerti, még lyukas is volt....
Na gyorsan rongy szanaszét dob, vödör bevisz a kád fölé, hogy a maradék oda menjen.
Aztán előszobafelmosás és kicsi bosszankodás. Nem nagy, mert ezek a történetek inkább megnevettetnek, minthogy dühöngjek miattuk:-) ( meg legalább van téma a blogban)
Este már itthon nekiültem levelet írni nekik. Mivel ugye kissé hézagos ( szakadékos) a nyelvtudásom, kb. 3 órába tellett a 2 mondat:  a vödör lyukas volt. STOP. legközelebb viszek magammal vödröt. STOP.
Na ma reggel újult erővel és lelkesedéssel, kezemben a kicsi kék vödörrel elindultam  a színhely felé.
Amint beléptem az előszobába megláttam egy kicsi KÉK vödröt, ami csak rám várt....:-)))
Legalábbis akkor még azt hittem....
Na gondoltam csudajó nekem, a nagy kék lyukas vödör helyett most van két kicsi kék vödröm, tehát akár mindkét kezem külön vödörben dolgozhat:-))
Takarítás után aztán előkaptam az ottani vödröt, gondoltam használódjon az, ne az enyém.
Hatalmas volt az örömöm, amikor kiderül: NEM lyukas!!!:-))
Szépen tettem bele vizet, mentem ajtót mosni. Amikor elhasználódott a víz, gondoltam teszek bele másikat.
Bevittem a fürdőbe a vödröt és.....................................
Kiszakadt a hülye füle a helyéről, a vödör leesett, elrepedt és az össze víz a járólapra folyt.....:-((((
Én pedig itt álltam a tócsa közepén, a kezemben a vödörfüllel és akkor már tényleg nem tudtam hogy nevessek vagy sírjak....
Meg van átkozva ez az ajtómosás, annyi szent.....
És ekkor főszerepet kapott a saját kicsi kék vödröm. Aminek a segítségével végül le tudtam mosni az ajtókat, úgyhogy most olyan ecetszag terjeng a lakásban, hogy szerintem estére tele lesz muslincával:-))))))))
És sajnos szegény vödröt ott hagytam az helyett, amit sikerült hsználhatatlanná tenni....
Úgyhogy most egy kis kék vödörrel szegényebb, de egy blogbejegyzéssel gazdagabb vagyok:-))









.