2008. november 6., csütörtök

A macska és amit ajándékozott nekem....

Ma végre megjött az MR-eredménye, és nekem lett igazam, mert a dokik parázták túl a dolgot...:-))) Illetve...az egyik édesdrága felülbírálta az én kedves doktorbácsim diagnózisát...( 5000 -ért...)
Szóval akkor elmúlt az életveszély, folytatódhat a munkakeresés annak minden örömével és bánatával. :-)
Kedvem ma reggel ragyogó volt, úgy keltem, hogy ma jó hírt fog mondani a doki, és egye fene megpróbálok mégiscsak megbarátkozni a gyógyszertári munkával. Pénz beszél....alapon.
Mert ugye, ha zsákszám öntenék be a lovécskát az ablakon, akkor biza nem mennék dolgozni, maradnék itthon a kispopómon a hímzőgépecskémmel, kertecskémmel, a házikómban.
Na de a világválság rögtön begyűrűzne a P. u. 37/a-ba ha így tennék, ezt meg azért nem kockáztatjuk meg.
Szóval a mai nap újra munkakereséssel telt, sokkal előbbre nem jutottam, de kis lépésekből lesznek a nagy változások... ( sk. aranyköpés)
Múlt héten a hálószobából kiköltöztettük a drága gépemet egy új szobába, ami csak az övé. néhány dolog idő hiányában nem került elpakolásra, hanem ottmaradt a hálóban a földön. Néhány szép lenvászon anyag, a készre varrt mikulászsákok, szabásminták, stb.
Amikor este lementem varrni, azzal akartam kezdeni a dolgot, hogy kivasalom, amit másnap reggel felveszek. Amint benyitottam a sötét hálószobába, rögtön az orromban éreztem egy szagot, ami nagyon nem odavaló volt...Kb. egy féltizedmásodperc kellett, hogy beazonosítsam, hogy a kedves cicuskától származik...és mondanom sem kell, hogy nem a parfümömet locsolta magára....A villanyt még nem kapcsoltam fel, belépni persze addig nem mertem, csak az agyamon futott végig, hogy vajon hova tette tiszteletét az a frááánya dög???
Az ágyamba...?? A keserves munkával megvarrt zsákocskákra....vagy a vadiúj hófehér lenvászonra...?
Szerencsére talált egy portörlőnek használt kinőtt pizsamát, és ez volt a legalkalmasabb arra, hogy elvégezze azt a dolgot, amit a rokonai a fűben, vagy rosszabb esetben a virágoskertben szoktak csinálni...Tulajdonképpen még meg is kellett volna dícsérnem ezért...???
Azt hiszem a mai nap végén sem mondhatom azt, hogy unalmas az élet faluhelllyen...:-)))

3 megjegyzés:

Maria írta...

Szia, Ági, haláli jó a stílusod, belinkeltelek magamhoz, ha nem baj.
Üdv: Maria

Teréz írta...

Szia,a mi ciccünk szobatiszta de a kutyusunk néha engem is meglep ilyesmivel:))

skolikagi írta...

Szia, nem baj, sőt örülök neki:-)
És ha még néhány vidám percet is szerzek, az meg hab a tortán:-)