A másik mumus. Amúgy elég jól elvagyok:-)))
Állítólag sokat kell tv-t nézni, rádiót jallgatni, akár úgy is hogy közben nem figyelek oda, vagy éppen relaxálok.
Ennek a hatásáról még nem tudok beszámolni, bár sok érdekes tv-műsort láttam eddig. ( bár érteni nem értettem ugyanannyit) :-)
Találtam viszont két érdekesnek tűnő oldalt:
Ez egy szótanuló program:
http://www.szokincsfejleszto.hu/nyitolap
Ide be lehet gépelni azokat a szavakat amiket meg akarunk tanulni, aztán lehet gyakorolni őket. Ugyanígy lehet azokat is gyakorolni, amiket mások írnak fel. NEM csak német szavak gyakorlására alkalmas.
A másik csak német, és német nyelvű oldal:
http://www.deutsch-perfekt.com/deutsch-lernen/tests/einstufungstest
Itt csak néhány gyakorlat van, ami ingyenes, a többiért fizetni kell(ene)
2011. szeptember 13., kedd
Autózás még mindig:-)
Tapasztalataim napról napra bővülnek e téren:-)
A környéken ahol lakunk sok kisebb városka található, egymástól 3-6 km távolságra.
A települések között a sebességhatár 70 km/h, de ha kereszteződés következik -akár lámpával védett, akár nem- a sebességet le kell csökkenteni 50-re. Ez többször előfordul a nyílt pályán az országúton is. A városkákban 50 km/h vagy 30 km /h a megengedett, tehát itt a száguldozásra sok esélyt nem adnak. Arra ott vannak az autópályák.
A városokban a vszélyes, szűk, gyalogosoktól hemzsegő helyeken 30 km/h, akát több km hosszan is.
Na ez azért furcsa egy magyar vezetési stílushoz szokott egyénnek. És persze, hogy ne feledkezzünk meg magunkról és a határokról, sok szép fotót kaphatunk a rendőrségtől...:-)
Ezen kivül büntetnek és pontokat vonnak le...
A városkákban elég gyakori a jobbkéz szabály. Egy szélesebb útra torkollanak be kis mellékutcák és bizony azoknak van elsőbbségük akik onnan jönnek. Erre az útra felfestett hatalmas négyzet alakú jel is figyelmeztet.
Az autósok általában nyugodt tempóban közlekednek, türelmesek, de ha elalszol a lámpánál van hogy dudálnak...sőt akkor is amikor mögötted van és érzi hogy nem fog átférni, ha te nem mész gyorsan. Na..az ilyen vezetők többnyire nem németek:-)
A többsávos utak és gyorsforgamli utak, autópályák még nem a kedvenceim, így erre nem is vesztegetek szót:-)
A kisvárosi vezetés lényegét összefoglalva: Aki ilyen helyen kezdőként közlekedik, annak ajánlatos kettőnél több szemmel rendelkeznie:
mert ugye kell nézni a lámpákat, a táblákat, a jobbkezes utcákat, nem árt a gyalogosokra sem figyelni, mert mindenhol totális előnyt élveznek, lesni kell a kilometerórát, az előttünk, hátunk mögött, mellettünk, a másik sávokban közlekedőket. Ha van gps akkor azt is, ja és azt persze hallgatni is kell, bár néha nagy hülyeségeket mond:-)
Ezen kívül figyelni kell kezünkre-lábunkra, hogy jól nyomja, jó helyre tegye, jókor vegye ki, engedje el stb...
Ja..és a kellő nyelvtudás hiánya is arra ösztönöz, hogy ne csináljak hülyeséget, mert ha balhé van nem tudom kimagyarázni magam.:-)
Az első önálló utam csütörtökön lesz, 10 km-re....
Amióta ezt tudom, elég gyakran kell pelust cserélni. A férjem elmegy reggel bicajjal dolgozni és pedig 12 felé indulok...és nem szabad bénázni, mert nem lesz aki szól, segít, mutatja az utat usw.
Nagyon erősen gondolkodom, hogy holnap este teszek egy önálló kört itt a környéken, bemelegítésnek.
Amyúgy nagyon sokat számít, hogy a drága páromtól CSAK pozitív megerősítést kapok, tehát annyira béna nem lehetek a vezetésben:-)
Ja..és a várakozásnál fényévekkel ügyesebben beparkoltam a garázsba egy másik ( baromi drága) autó és egy oszlop közé a mi "kis" hajónkkal...:-))
Megnyugtató a tudat, hogy a mi kis hajónk nem a német autógyártás legújabb és legdrágább terméke, de mégsem szeretnék nagy kárt tenni benne...és kicsit sem:-))
A környéken ahol lakunk sok kisebb városka található, egymástól 3-6 km távolságra.
A települések között a sebességhatár 70 km/h, de ha kereszteződés következik -akár lámpával védett, akár nem- a sebességet le kell csökkenteni 50-re. Ez többször előfordul a nyílt pályán az országúton is. A városkákban 50 km/h vagy 30 km /h a megengedett, tehát itt a száguldozásra sok esélyt nem adnak. Arra ott vannak az autópályák.
A városokban a vszélyes, szűk, gyalogosoktól hemzsegő helyeken 30 km/h, akát több km hosszan is.
Na ez azért furcsa egy magyar vezetési stílushoz szokott egyénnek. És persze, hogy ne feledkezzünk meg magunkról és a határokról, sok szép fotót kaphatunk a rendőrségtől...:-)
Ezen kivül büntetnek és pontokat vonnak le...
A városkákban elég gyakori a jobbkéz szabály. Egy szélesebb útra torkollanak be kis mellékutcák és bizony azoknak van elsőbbségük akik onnan jönnek. Erre az útra felfestett hatalmas négyzet alakú jel is figyelmeztet.
Az autósok általában nyugodt tempóban közlekednek, türelmesek, de ha elalszol a lámpánál van hogy dudálnak...sőt akkor is amikor mögötted van és érzi hogy nem fog átférni, ha te nem mész gyorsan. Na..az ilyen vezetők többnyire nem németek:-)
A többsávos utak és gyorsforgamli utak, autópályák még nem a kedvenceim, így erre nem is vesztegetek szót:-)
A kisvárosi vezetés lényegét összefoglalva: Aki ilyen helyen kezdőként közlekedik, annak ajánlatos kettőnél több szemmel rendelkeznie:
mert ugye kell nézni a lámpákat, a táblákat, a jobbkezes utcákat, nem árt a gyalogosokra sem figyelni, mert mindenhol totális előnyt élveznek, lesni kell a kilometerórát, az előttünk, hátunk mögött, mellettünk, a másik sávokban közlekedőket. Ha van gps akkor azt is, ja és azt persze hallgatni is kell, bár néha nagy hülyeségeket mond:-)
Ezen kívül figyelni kell kezünkre-lábunkra, hogy jól nyomja, jó helyre tegye, jókor vegye ki, engedje el stb...
Ja..és a kellő nyelvtudás hiánya is arra ösztönöz, hogy ne csináljak hülyeséget, mert ha balhé van nem tudom kimagyarázni magam.:-)
Az első önálló utam csütörtökön lesz, 10 km-re....
Amióta ezt tudom, elég gyakran kell pelust cserélni. A férjem elmegy reggel bicajjal dolgozni és pedig 12 felé indulok...és nem szabad bénázni, mert nem lesz aki szól, segít, mutatja az utat usw.
Nagyon erősen gondolkodom, hogy holnap este teszek egy önálló kört itt a környéken, bemelegítésnek.
Amyúgy nagyon sokat számít, hogy a drága páromtól CSAK pozitív megerősítést kapok, tehát annyira béna nem lehetek a vezetésben:-)
Ja..és a várakozásnál fényévekkel ügyesebben beparkoltam a garázsba egy másik ( baromi drága) autó és egy oszlop közé a mi "kis" hajónkkal...:-))
Megnyugtató a tudat, hogy a mi kis hajónk nem a német autógyártás legújabb és legdrágább terméke, de mégsem szeretnék nagy kárt tenni benne...és kicsit sem:-))
2011. szeptember 9., péntek
2. nap
Szerencsét próbálásom egyik legfontosabb eleme, hogy a nyelvet nem igazán beszélem, és ennek megfelelően nem is értem...viszont bátor vagyok és vakmerő, ahogy a mellékelt ábra mutatja:-)
Második nap postára kellett mennem.
Simán vettem at akadályt, köszöntem - németül- amikor bementem, megköszöntem a visszajárót -németül, aztán kifele még egy könnyed Tschüss-t dobtam feléjük:-)))
És...sikeresen végre hajtottam a feladatot, feladtam egy levelet, németül:-))
Ez a Tschüss egyébként megér egy bejegyzést, mert ezt itt olyan hihetetlen hangsúllyal tudják mondani, hogy ennek az elsajátítása nehezebb lesz, mint a munka amiért jöttem.
És mindig minden eladó tök jókedvű és úgy örül nekünk, mintha a fizetése múlna azon hogy vásárolunk-e?
Délután vásárolni is mentünk. Állunk a pénztárban, előttek egy fiatal srác fizet. Aztán kicsit megakad a dolog, mert nehezményezi, hogy az árut amit nem nem azért az akciós árért számolták, amennyiért ki volt rakva. Na itt elkezdődött a tanakodás, huzavona, a pénztáros segítségért, majd kulcsért kiáltott, mert a srácnak volt igaza.
Miközben vártuk a kasszakulcsot, a srác kibontott egy csomag szőlőcukrot, ami éppen akkor vásárolt, és adott belőle egyet a pénztárosnak, egyet nekünk, mert türelmesen vártunk amig elintéződik az ügye.
Hoppá.....!
Sokszor álltam én már otthon a pénztárakban, sokszor volt torlódás is, de ilyet még nem tapasztaltam...
És persze a kedves gesztus hatására a boltban boldog lett a kis közjáték összes szereplője...és ez tök jó érzés volt:-)
Második nap postára kellett mennem.
Simán vettem at akadályt, köszöntem - németül- amikor bementem, megköszöntem a visszajárót -németül, aztán kifele még egy könnyed Tschüss-t dobtam feléjük:-)))
És...sikeresen végre hajtottam a feladatot, feladtam egy levelet, németül:-))
Ez a Tschüss egyébként megér egy bejegyzést, mert ezt itt olyan hihetetlen hangsúllyal tudják mondani, hogy ennek az elsajátítása nehezebb lesz, mint a munka amiért jöttem.
És mindig minden eladó tök jókedvű és úgy örül nekünk, mintha a fizetése múlna azon hogy vásárolunk-e?
Délután vásárolni is mentünk. Állunk a pénztárban, előttek egy fiatal srác fizet. Aztán kicsit megakad a dolog, mert nehezményezi, hogy az árut amit nem nem azért az akciós árért számolták, amennyiért ki volt rakva. Na itt elkezdődött a tanakodás, huzavona, a pénztáros segítségért, majd kulcsért kiáltott, mert a srácnak volt igaza.
Miközben vártuk a kasszakulcsot, a srác kibontott egy csomag szőlőcukrot, ami éppen akkor vásárolt, és adott belőle egyet a pénztárosnak, egyet nekünk, mert türelmesen vártunk amig elintéződik az ügye.
Hoppá.....!
Sokszor álltam én már otthon a pénztárakban, sokszor volt torlódás is, de ilyet még nem tapasztaltam...
És persze a kedves gesztus hatására a boltban boldog lett a kis közjáték összes szereplője...és ez tök jó érzés volt:-)
Mélyvíz
Hát...megérkeztem. 2011. 09.05-én az esti órákban landultunk a garázsban...mert ugye kocsival jöttünk:-)
A következő nap első teendője az volt, hogy jelentkeztem az otthon már "megtalált" munkaadóknál emailben.: Itt vagyok, ha még mindig úgy gondolják, találkozhatunk.
Aztán vártam a válaszokat....:-)
délután, hogy azért ne legyen nagyon nyaralás-feelingem, az én drága párom beledobott a mély vízbe.
A popsim alá egy autót, a kezembe egy slusszkulcsot adott, "menjünk vásárolni" jelszóval.
A környékről tudni kell, hogy kellemetlenül nagy forgalom van, főleg 4-5 óra között délután.
Ezenkívül dimbes-dombos a vidék, és ennek megfelelően minden piros lámpánál csillogtathattam a kézifékes elindulásban -még otthon- szerzett tudásomat...
És azon az 5 km-en annyi közlekedési lámpa van,mint otthon az egész városban együtt véve.
Ezenkivül 100 méterenként változik a sebességhatár, és persze minden tábla után van egy fotómasina az út mellett.
A legszebb az egészben mégis a 30 km-es sebességkorlátozás egy erős hegymenetben, felfelé.
Nem tudom hány fokos az emelkedő, de brutál meredek és hosszú. Na...ott izzadtam le igazán.
Amikor kiszálltam a bevásárolóközpont pakolójában -ahova tök jól beparkoltam, lévén üres volt az egész sor ahova álltam- úgy éreztem, hogy mindenhonnan folyik rólam a víz az izgalmaktól..de szerencsére ez kívülről nem látszott.
A vásárlás és a hazaút viszonylag simán telt:-)
A következő nap első teendője az volt, hogy jelentkeztem az otthon már "megtalált" munkaadóknál emailben.: Itt vagyok, ha még mindig úgy gondolják, találkozhatunk.
Aztán vártam a válaszokat....:-)
délután, hogy azért ne legyen nagyon nyaralás-feelingem, az én drága párom beledobott a mély vízbe.
A popsim alá egy autót, a kezembe egy slusszkulcsot adott, "menjünk vásárolni" jelszóval.
A környékről tudni kell, hogy kellemetlenül nagy forgalom van, főleg 4-5 óra között délután.
Ezenkívül dimbes-dombos a vidék, és ennek megfelelően minden piros lámpánál csillogtathattam a kézifékes elindulásban -még otthon- szerzett tudásomat...
És azon az 5 km-en annyi közlekedési lámpa van,mint otthon az egész városban együtt véve.
Ezenkivül 100 méterenként változik a sebességhatár, és persze minden tábla után van egy fotómasina az út mellett.
A legszebb az egészben mégis a 30 km-es sebességkorlátozás egy erős hegymenetben, felfelé.
Nem tudom hány fokos az emelkedő, de brutál meredek és hosszú. Na...ott izzadtam le igazán.
Amikor kiszálltam a bevásárolóközpont pakolójában -ahova tök jól beparkoltam, lévén üres volt az egész sor ahova álltam- úgy éreztem, hogy mindenhonnan folyik rólam a víz az izgalmaktól..de szerencsére ez kívülről nem látszott.
A vásárlás és a hazaút viszonylag simán telt:-)
2011. augusztus 22., hétfő
Idősgondozás Németországban
Egy munkaközvetítő iroda honlapja, ahol idősgondozókat (is) közvetítenek.
http://www.aufenthaltstitel.de/stichwort/zav.html
És a munkahivatal honlapja:
http://www.arbeitsagentur.de/nn_29928/Dienststellen/
besondere-Dst/ZAV/Arbeitsmarktzulassung/
amz-haushaltshilfen.html
Az idősgondozás 24 órás feladat.
Ott kell lakni a családnál és a szerződésben meghatározott
feltételekkel dolgozni.
Itt ki van kötve hogy mi tartozik a feladatkörbe...általában
minden,
ami az idős emberrel kapcsolatos.
Esetenként az is, hogy éjjel, ha nem tud aludni, felolvass neki....
Egy bizonyos ideig van ott az ember 2-3 hónapig,
utána 1 hónap itthon.
A munkavállaló kap szállást étkezést és az iroda vagy a család
fizeti a hazautazást.
Szóval anyagilag nem rossz, de kemény munka.
Aki ilyenen gondolkodik, hasznos, ha felveszi a kapcsolatot
olyanokkal,akik tapasztaltak ebben a munkában,
mert nem árt tájékozottnak lenni azzal
kapcsolatban, hogy milyen jogai, kötelességei
lehetnek a munkavállalónak.
2011. augusztus 18., csütörtök
2011. augusztus 16., kedd
Olaszországi lehetőségek
http://www.agenturmessner.com/index.php
Ez egy munkaközvetítő cég honlapja.
Ki kell tölteni egy adatlapot és ezzel regisztrálja magát a munkakereső.
www.dolomiten.it
Itt szintén nagyon sok hirdetés van, főleg hotelekbe, panziókba, Olaszország északi részére és Ausztriába. A hotelek panziók többnyire adnak szállást is, úgyhogy akinek nincs kint lakhatási lehetősége annak ez nagyon jó.
A téli síszezonra sok szezonális munkaerőt vesznek fel, úgyhogy érdemes figyelni a hirdetéseket.
Természetesen személyes találkozás nélkül elég keserves munkát kapni, ezért ajánlatos több alkalmasnak tűnő hellyel felvenni a kapcsolatot, és kiutazni pár napra.
Német vagy olasz nyelvtudás azért nem árt ha van valamennyi..
Ezeket az oldalakat tüzetesen nem néztem át, mert nem érdekel a környék....
Ez egy munkaközvetítő cég honlapja.
Ki kell tölteni egy adatlapot és ezzel regisztrálja magát a munkakereső.
www.dolomiten.it
Itt szintén nagyon sok hirdetés van, főleg hotelekbe, panziókba, Olaszország északi részére és Ausztriába. A hotelek panziók többnyire adnak szállást is, úgyhogy akinek nincs kint lakhatási lehetősége annak ez nagyon jó.
A téli síszezonra sok szezonális munkaerőt vesznek fel, úgyhogy érdemes figyelni a hirdetéseket.
Természetesen személyes találkozás nélkül elég keserves munkát kapni, ezért ajánlatos több alkalmasnak tűnő hellyel felvenni a kapcsolatot, és kiutazni pár napra.
Német vagy olasz nyelvtudás azért nem árt ha van valamennyi..
Ezeket az oldalakat tüzetesen nem néztem át, mert nem érdekel a környék....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
